A bálna egyszerre jeleníti meg Mitt apját, az embert, a zsidó-keresztény hagyomány (próbára tevő de kegyelmes) Istenét, az eszkimók hitvilágának szent állatát. Sőt, ez is összekapcsolódik a Kék öböllel, Mitt hasára a regényből vett idézet van tetoválva: „Miatyánk ki vagy a természetben” (206).
Daniel Kraus regénye a hivatalos meghatározás szerint „szépirodalom”, de az ajánlókban gyakran előfordul a „thriller”, nyilvánvalóan marketing szempontból, hiszen ahhoz semmi köze. Annyit lehetett tudni a könyvről, hogy a történet egy fiúról szól, akit lenyelt egy bálna, és ez a gyakorlatban lehetetlen dolog tudományos alapossággal van megírva. Ezek alapján úgy fogtam hozzá, hogy a Bálnahullás tudományos fantasztikus irodalom, aztán majd meglátom, mennyire szép.
Hát ha Győrben nem osztják ki a díszp
Nem tudom, lesz-e idén Döglött Ufó díj, és ha igen, akkor mikor, de ennek most nem technikai okai vannak.
Azt hittem, kapok egy vérben tocsogó horrornovellát, de annál sokkal erősebbel indított Zdenyák József. Hogy őszinte legyek, a felét nem értem annak, amit ír, a másik felével pedig nem értek egyet. De annak mindenképpen örülök, hogy irodalommal kapcsolatos kérdéseket feszeget, és hogy a sarkos véleménye is erről szól, nem pedig arról, hogy ki kinek mikor mit írt magánüzenetben poénból egy viccoldal discord csatornáján, mégha érzek is némi személyes sértettséget az írásban. József konkrétan azt mondja, hogy szerinte a teljes irodalmi közegben meg kellene szüntetni az állami támogatásokat és kizárólag piaci alapon működtetni a megjelenéseket. Kedves József! (Csináljunk úgy, mintha bárkit is érdekelne ez az egész és ne foglalkozzunk azzal se, hogy a mieinknél komolyabb fórumok is csak borsót hánynak a falra bármely szabadon választott témában.) Szerintem ez nem jó ötlet.
Eleinte azt hittem, az a bajom Horváth György és Massár Mátyás HÉJ című regényével, hogy szexista, pedig láthatóan nem akart az lenni. De később rájöttem, hogy nem ez a baj vele, hanem az, hogy giccses – és arra is rájöttem, hogy pont azért lett a szándékai ellenére szexista, mert giccses, és fordítva: azért lett giccses, mert próbálta ugyan elkerülni a szexizmust, de a (szexista) sztereotípiák miatt nem sikerült. Mindezek miatt pedig nem is urban fantasy, legfeljebb szoftpornó.
A korábbiakhoz hasonlóan az idei Döglött Ufó díj nyertesét a
A regény erőssége abban van, hogy Kornél jellemétől elválaszthatatlan a munkája és a helyszín is: a nyomasztó hangulat annak köszönhető, hogy a főhős egyre fokozódó válságát, a közösségek szétesését a közvetlen környezet, a maga területét visszahódító (és ezért fenyegető) természetes táj és az emberalkotta terek jellege (a bánya, a lakótelepek, az omladozó kastély), az ember által létrehozott dolgok lepusztultsága is megmutatja.
Kornél tehát egyrészt örökli a korábbi félelmeket a munkája elvesztésétől, attól, hogy nem tud megfelelni a családfenntartó szerepének, és mindehhez nem csak az újfajta férj- és apaszerepek kihívásai társulnak, hanem az a tapasztalat is, hogy ezek közül egyik sem rajta múlik, holott mindezek alapja az a meggyőződés, hogy egy családos férfi attól férfi, hogy egymaga oldja meg ezeket a problémákat, sőt, ha valamiért nyilvánosságra kerülnek a gondok, akkor még az együttérzés is sértő.
Köszönjük WordPress & A sablon szerzője: Anders Norén