minden könyv nekem szól

Kategória: klasszikus

Küzd és bízva bízik: a Gregor Man-trilógia emberképe III. (A Viking visszatér, Távoli tűz, Az utolsó kísértés)

Avana világa Enit tisztelete és szeretete ellenére is egy „vidám patriarkátus”. A nők semmilyen szinten nem játszanak szerepet sem a politikában, sem a társadalomban, sem a gyógyításban, sem a termelésben.

Küzd és bízva bízik: a Gregor Man-trilógia emberképe II. (A Viking visszatér, Távoli tűz, Az utolsó kísértés)

A Gregor Man-trilógia emberképét nem csak maga Gregor, hanem az őt körülvevő, segítő, vagy akadályozó szereplők is reprezentálják.

Küzd és bízva bízik: a Gregor Man-trilógia emberképe I. (A Viking visszatér, Távoli tűz, Az utolsó kísértés)

Zsoldos Péter regényei leginkább a történelem folyamatát, a történelemírás nehézségeit, egy jószándékú, a népéért cselekvő uralkodó dilemmáit járják körül, és azt a kérdést, hogy mi az ember, mi az emberiség, és hol van a helyünk a világban – az egyes embernek a társadalomban, az emberiségnek a világegyetemben. Az egyes szám első személyben mesélő hős, az elég egyértelműen beszélő nevű Gregor Man visszaemlékezései nagyjából olyanok, mintha Madách Imre Az ember tragédiájának színeiben egy modern, ateista Ádám forgolódna Lucifer nélkül, ám a fejlődésbe vetett megingathatatlan hittel és azzal a töretlen optimizmussal, amit az Úr Madách művének végén nem csak elvár, hanem egyenesen parancsba foglal.

A szobatudós terepre megy: egy kutatásmódszertani paradigmaváltás mint a kozmikus rettenet kiváltója II. (Cthulhu hívása, Az őrület hegyei)

A nagy váltást aztán Az őrület hegyeinek tudósai képviselik. Ők ugyanis nem mások beszámolóira hagyatkozva írnak tudományos műveket, hanem saját tapasztalásokra alapozva akarják túlszárnyalni az elődöket. És fontos, hogy itt a kutatás módszere változik, a más kultúrák megítélésének attitűdje nem.

A szobatudós terepre megy: egy kutatásmódszertani paradigmaváltás mint a kozmikus rettenet kiváltója, valamint még egyszer a rasszizmusról – de csak azért, hogy ne legyen túl rövid a cím, a múltkor is teljesen rosszul voltam, amikor befért egy sorba I. (Cthulhu hívása, Az őrület hegyei)

A rémtörténeteket (horrort, weirdet) azért olyan rettenetesen nehéz jól megírni, mert nagyon vékony az a határ, ami a valóban félelmetest a nevetségestől elválasztja. Ezt a határt elsősorban a nyelv hozza létre: az olvasó (ideális esetben legalábbis) azonnal észreveszi, ha valami gagyi, vagy parodisztikus. Ha jól van megírva a történet, akkor végig ezen a határon egyensúlyoz, de vagy nem lépi át, vagy olyan szándékossággal, mint mondjuk Veres Attila szövegei teszik.

A kiváló író esete az irodalmilag félművelt olvasóval II. (A holtak nem vetnek árnyékot)

A holtak nem vetnek árnyékot szövege szerint az ember az a lény, ami a földi környezet és kulturális hagyomány által megszabott keretek szerint alkot, érez és gondolkodik.

A kiváló író esete az irodalmilag félművelt olvasóval I. (A holtak nem vetnek árnyékot)

Zsoldos Péter regénye látszólag egy sci-fibe oltott szerelmi történet, valójában pedig az irodalom és a művészetek mibenlétéről, az emberi lét lényegéről tesz fel kérdéseket, és ad lehetséges válaszokat, irodalmi és képzőművészeti utalások segítségével.

Köszönjük WordPress & A sablon szerzője: Anders Norén