Mivel készült egy komplett összehasonlító elemzés[1] is a János vitézzel (és más Petőfi-művekkel), így az újraírás, újraértelmezés kérdéseit a tanulmány és a hivatkozott kritikák alapján megspórolhatom. A kortárs angolszász zsánerszerzőkkel[2] való párhuzamot is megspórolnám, főleg azért, mert szerintem a popkultúra (is) sokkal hangsúlyosabban jelenik meg a filmes utalásokban.
Ha a kialakulását és a máig is meghatározó jellemzőket nézzük, akkor jól látható, hogy a magyar film alapvetően és elsősorban irodalmi adaptációs film (miközben azért jelentős a ponyva is)[3], és a mindenkori jól sikerült önálló (értsd: nem irodalmi adaptációs) filmek értéke ebben a viszonyrendszerben látszik igazán. A filmnek meg kellett küzdenie azért, hogy autentikus és valódi művészetként kezeljék, ennek pedig az egyetlen lehetséges eszköze a klasszikus irodalmi alkotások megfilmesítése volt.
A még a némafilmek korában forgatott, nagyszabású János vitéz az egyik tipikus példája ennek a küzdelemnek és a korai filmes viszonyoknak.[4] Az alapkövetelmény az volt, hogy a film ugyanazt a_hatást_ érje el, mint az eredeti (vagy mint a János vitéz esetében, az elismert adaptációs) mű. Ez egyrészt azt feltételezte, hogy létezik a_hatás, vagyis egy bizonyos, mindenki által ismert, a műalkotás által kiváltott közösen és egyénileg is ugyanúgy megélt élmény, tehát adott mű adott rekaciót vált ki, másrészt viszont annak a hangsúlyozását eredményezte, hogy ezt a bizonyos ugyanolyan hatást a film merőben más, vizuális eszközökkel éri el, mint az alapjául szolgáló irodalmi szöveg.
Erre a hagyományra játszik rá a Kukoricza, ami ezért nem egy adaptáció, egy átirat, vagy feldolgozás, hanem az irodalomra támaszkodó filmes hagyomány és az abból kinövő filmes eszközök irodalmi manifesztációja, egyfajta fordított filmtörténet: az irodalmi műnek ugyanazt a hatást kell kiváltania az olvasóban, mint a filmnek a nézőben. A fejezetcímként értelmezhető verssorok végén vessző vagy pont van, az utána következő szöveg tehát újra és újra a maga módján folytatja az adott szövegrészt. Ezért (is) van az, hogy az egyértelmű utalások ellenére nem feleltethető meg egy az egyben a János vitéz (illetve a Helység kalapácsa, és más Petőfi-versek) elemeinek a regény János vitézből származtatott részletei, ezek az elemek nem „fordíthatók le”, nem állíthatók egy az egyben párhuzamba egymással[5]. Ráadásul Petőfi verseinek is voltak filmfeldolgozásai.[6]
Az autóknak nem csak azért van madárnevük, hogy behozzák a Petőfi-féle János vitézt, hanem azért is, hogy a híres filmszínésszel együtt behozzák például a Meseautót[7] és a többi, az olvasó filmes ismereteitől függően eltérő számú filmes asszociációt. A filmes utalások sora az animációs filmektől ( – magyar népmesék: „Ilus mosolygott, amitől az arcán két kis rózsaszín dombocska emelkedett, mintha valamelyik színes rajzfilm imádni való hősnője lenne.” (198) és még a Csodálatos róka úr[8] is belefért 359) a némafilmeken és klasszikus alkotásokon át egészen a Rambóig (vagyis az amerika eredetű ponyva termékekig) terjed (egyébként az igazi Rambo sokkal inkább a törött ujjakkal is kalapáccsal és gépfegyverrel gyilkoló Ilus (629), mint Jancsi – plusz egy pirospont), és ezzel egyszerre illeszkedik be a versmondós filmrészletek[9] sorába, és ugyanazt a technikát alkalmazza, amit az Ellopott troll meg az Egyszervolt: a magyar és európai/nyugati popkultúra jellegzetességeit ötvözi a magyar és európai/nyugati nép- és műmesei, meg az irodalmi hagyománnyal, csak a Kukoriczában a népmesék helyett a filmes vonal az igazán hangsúlyos. Így lesz a Kukoricza olvasója tulajdonképpen mozinéző, és mint ilyen „sokkal inkább a műfajrendszer egészének élvezője”[10].
A moziban fellépő vetítő-probléma ugyan komoly riadalmat okoz a plüssök reakciója miatt (41), később a törökbasa-plüss legyőzéséhez ez járul hozzá (281). A film pedig Jancsi származástörténetének sajátos feldolgozásaként is értelmezhető. A Kukoricza Jancsija jellemfejlődése során úgy változik, mint egy film hőse. Az egyes állomásokat, a fejlődési ív adott fokozatait jelentő dramaturgiai csomópontokat a többiek Jancsit minősítő megnyilatkozásai és Jancsi önreflexív megnyilvánulásai emelik ki: “az előbb én voltam a kis köcsög a késsel, most meg a srác az újságból. Ezt határozott haladásként könyveltem el.” (162) “A következő pillanatban már úgy láttam az alig egy nappal korábbi önmagamat, mint egy másik embert. Egy másik embert, akit a körülmények lökdösnek kényük-kedvük szerint, ahelyett, hogy ő maga alakítaná a körülményeket. Egy másik embert, aki menekül, ahelyett, hogy üldözne. Aki retteg, ahelyett, hogy rettegést keltene. Mintha valaki átfordította volna az agyamban a főkapcsolót.” (180) “Nem tudom, mi történt velem, aznap este már másodszor.”(192) “Melyik volt az a pillanat, amikor én lettem a főnök?” (251) “A naiv gyerekből, kétségbeesett szökevényből, bosszúra szomjas szerelmesből és botcsinálta forradalmárból most lettem igazán férfi, itt, a cellám mocskos matracán. Megtaláltam a múltamat, és ezzel végérvényesen meghatároztam a jövőmet is.” (556)[11]
Bolond Istókja nem csak Arany Jánosnak volt, hanem Petőfinek is,[12] így a csónak neve (232-233) nem annyira az Arany-féle, hanem sokkal inkább a Petőfi-féle Bolond Istókra utal[13], annál is inkább, mert a verses elbeszélésben is szerepel Tatárország, a hőse családra talál, illetve a Petőfi-mű kezdetéhez hasonlóan a regény cselekményének ebben a részében is vihar van (300-308).
folyt. köv.
———————————-
Csurgó Csaba, Kukoricza, Budapest, Agave Kv., 2014.
———————————-
Petőfi Sándor, János vitéz, https://mek.oszk.hu/01000/01010/01010.htm
Petőfi Sándor, A helység kalapácsa, https://mek.oszk.hu/01000/01006/html/vs184404.htm
Petőfi Sándor, Bolond Istók, https://www.arcanum.com/en/online-kiadvanyok/Verstar-verstar-otven-kolto-osszes-verse-2/petofi-sandor-DFB2/1847-EFBB/bolond-istok-F4E4/
————————————
Baka L. Patrik, A magyar újraírások hajnala – avagy Kukoricza Jancsi másik élete (PETŐFI Sándor: János vitéz vs. CSURGÓ Csaba: Kukoricza), Opus, 2015/4, 85–95.
Balogh Gyöngyi – Gyürei Vera – Honffy Pál, A magyar játékfilm története a kezdetektől 1990-ig, Budapest, Műszaki Kvk., cop. 2004.
Bán Zoltán András Arany Bolond Istókját említi a csónak kapcsán: Bán Zoltán András, Magyar irodalmi álarcosbál (Csurgó Csaba: Kukoricza; Molnár Miklós: Bolond Istók csínytevései) http://www.kalligramoz.eu/Kalligram/Archivum/2015/XXIV.-evf.-2015.-aprilis/Magyar-irodalmi-alarcosbal-Csurgo-Csaba-Kukoricza-Molnar-Miklos-Bolond-Istok-csinytevesei
Gaál Éva A magyar film kulturális szférája 1896-1919 között 1975.
Jordáky Lajos, Az erdélyi némafilmgyártás története : 1903-1930, Bukarest, Kriterion, 1980.,
Király Jenő, Mágikus mozi: műfajok, mítoszok és archetípusok a filmkultúrában, Budapest, Korona, 1998.
———————————–
[1]https://www.researchgate.net/publication/349767675_BAKA_L_Patrik_A_magyar_ujrairasok_hajnala_-_avagy_Kukoricza_Jancsi_masik_elete_PETOFI_Sandor_Janos_vitez_vs_CSURGO_Csaba_Kukoricza_Opus_20154_85-95
[2] https://kultnaplo.blogspot.com/2014/11/csurgo-csaba-kukoricza.html https://www.researchgate.net/publication/349767675_BAKA_L_Patrik_A_magyar_ujrairasok_hajnala_-_avagy_Kukoricza_Jancsi_masik_elete_PETOFI_Sandor_Janos_vitez_vs_CSURGO_Csaba_Kukoricza_Opus_20154_85-95
[3] Vö: Balogh Gyöngyi – Gyürei Vera – Honffy Pál, A magyar játékfilm története a kezdetektől 1990-ig, Budapest, Műszaki Kvk., cop. 2004., 22-34., Gaál Éva A magyar film kulturális szférája 1896-1919 között 1975.
[4] https://www.hangosfilm.hu/filmografia/janos-vitez
[5] Baka L. Patrik igyekszik konkrét megfeleltetéseket tenni, az erre tett kísérletek azonban kudarcot vallanak: https://www.researchgate.net/publication/349767675_BAKA_L_Patrik_A_magyar_ujrairasok_hajnala_-_avagy_Kukoricza_Jancsi_masik_elete_PETOFI_Sandor_Janos_vitez_vs_CSURGO_Csaba_Kukoricza_Opus_20154_85-95
[6] Janovics Jenő rendezésében a Falu végén kurta kocsma, A magyar nemes, Befordultam a konyhára, A kisbéres, Lopott ló. Jordáky Lajos, Az erdélyi némafilmgyártás története: 1903-1930, Bukarest, Kriterion, 1980., 90.
[7] https://www.imdb.com/title/tt0027958/
[8] https://www.imdb.com/title/tt0432283/
[9] A Rambós Ki viszi át a szerelmet szerintem megunhatatlan: https://www.youtube.com/watch?v=8lxeqxonoZw
[10] Király Jenő, Mágikus mozi: műfajok, mítoszok és archetípusok a filmkultúrában, Budapest, Korona, 1998., 19.
[11] Vö: http://magyar-irodalom.elte.hu/sulinet/igyjo/setup/portrek/petofi/haferfi.htm
[12] https://www.arcanum.com/en/online-kiadvanyok/Verstar-verstar-otven-kolto-osszes-verse-2/petofi-sandor-DFB2/1847-EFBB/bolond-istok-F4E4/
[13] Bán Zoltán András Arany Bolond Istókját említi a csónak kapcsán: Bán Zoltán András, Magyar irodalmi álarcosbál (Csurgó Csaba: Kukoricza; Molnár Miklós: Bolond Istók csínytevései) http://www.kalligramoz.eu/Kalligram/Archivum/2015/XXIV.-evf.-2015.-aprilis/Magyar-irodalmi-alarcosbal-Csurgo-Csaba-Kukoricza-Molnar-Miklos-Bolond-Istok-csinytevesei