minden könyv nekem szól

Címke: fantasy

Mesekrimi: a hagyomány megőrzésének egyik eszköze (Egyszervolt, Az ellopott troll)

Nem szeretem a krimit. Ehhez képest két olyan kisregényt is nagy élvezettel olvastam végig, amelyeknek az alapvető strukturúját a krimi sémái határozzák meg. Ezekben a szövegekben ugyanis ezt a vázat sokrétű és sokszor kimondottan zseniális elemek gazdagítják, megteremtve egy igazán különleges és példaértékű alzsánert.

Igazi férfiak, valódi nők: karakterfejlődés mint a fantasy-hősök evolúciója (A holló jele-trilógia)

A holló jele-trilógia főhőse és narrátora, Ryhalt Galharrow régivágású lovagból a kortárs elvárásoknak megfelelő hőssé érik, mégpedig a már szintén kortárs ideáloknak megfelelő, önálló és aktív női szereplők támogatásával. A cselekmény alakulását leginkább a Ryhalt és a női szereplők közötti kapcsolatok fejlődése, dinamikája és jellege határozza meg.

Szex, hatalom, genetika és az élet egyéb nagy kérdései 5. (Vaják I-VIII.)

A Vaják-sorozatban a humor minden karakterrel kapcsolatban megjelenik, legtöbbször az adott szereplő rovására alkalmazható fajtája a vicces jelenetektől a finom irónián át a szarkazmusig. A Cirivel kapcsolatos humoros jelenetek vagy a fiatalsága, vagy pedig a rendkívüli képességeinek a kihangsúlyozására szolgálnak, ettől lesz igazán heroikus a saját és mások erőszakosságával szembeni küzdelme: az ő karakterét minden esetben komolyan kell vennünk, ő az egyetlen, akinek az esendősége sosem válik nevetségessé.

Szex, hatalom, genetika és az élet egyéb nagy kérdései 4. (Vaják I-VIII.)

Ciri Mistlével megélt szexualitása önmagában és önmagáért való: teljesen független a minden egyéb esetben felmerülő terhesség lehetőségétől, ami a szexualitással megalapozott hatalmi kérdés végpontja. Ciri tehát pontosan azt éli meg Mistlével, ami Regis szerint minden ember elfojtott, hivatalosan undorítónak tartott, de valójában csak a megvalósítani nem mert álma: a szaporodást kizáró, kizárólag a gyönyörrel és pusztulással együttjáró szexuális aktust (ráadásul nemi összetételtől függetlenül).

Szex, hatalom, genetika és az élet egyéb nagy kérdései 3. (Vaják I-VIII.)

Ciri, apjához és nagyanyjához való nyilvánvaló hasonlósága ellenére sokkal inkább Geralt és Yennefer gyereke: ezüst színű haja nem csak a Calenthe és Pavetta vonalán öröklődő tündevérről árulkodik, hanem Yennefer fekete és Geralt fehér hajának szimbolikus ötvözete is egyben. Végül még a fehér csík, Geralt „védjegye” is megjelenik benne. Ugyanez a helyzet a szemekkel is: Yennefer szeme ibolyakék, Geralté sárga macskaszem, Cirié zöld. Mindemellett folyamatosak a diskurzusok a genetikáról meg az öröklésről, ennek kifigurázásához apró, de hatásos fricska Falka vér szerinti lányának jótékony természete.

Szex, hatalom, genetika és az élet egyéb nagy kérdései 2. (Vaják I-VIII.)

Geralt nem hisz a végzetben (amit a szereplők végzetnek neveznek, vagy annak tartanak, az a legtöbb esetben agresszió, hatalomvágy és önzés következménye); a belső meggyőződésből fakadó saját döntésben és a következmények vállalásában annál inkább. Minden cselekedetét, vagy éppen a távolmaradását, a semlegességre való törekvését ez mozgatja.

Szex, hatalom, genetika és az élet egyéb nagy kérdései 1. (Vaják I-VIII.)

A Vaják-sorozat, ami  legalább egy húszoldalas tanulmányt érdemelne (lengyelül van is biztosan, de ennek már nem jártam utána) népszerűségét és elismertségét nem csak a játék meg a különböző adaptációk mutatják, hanem az is, hogy mára nagyjából kialakult értelmezési hagyománya van, amelynek alaptétele szerint van a „saga” meg vannak a regényciklushoz lazán kapcsolódó novelláskötetek. Ebben az értelmezési keretben Geralt a központ figura, akinek egymástól független, rövidebb kalandjai kihangsúlyozzák a kalandregény, a fantasy súlytalanabb, kizárólag szórakoztatásra alkalmas elemeit, valamint felépítik azt a háttérvilágot, amely az európai, azon belül különösen a szláv monda- és mesevilág mindenki által jól ismert történeteinek felhasználásával, legtöbbször azok ironikus kifordításából táplálkozik.

Történettudomány, sztereotípiák és szembenézés a nemzeti identitás kétes gyökereivel (Sápadtak)

Urbánszki László Sápadtak cimű kötetének alapkoncepciója egyáltalán nem újdonság, zseniálisan kidolgozta ezt Mark Lawrence a Széthullott Birodalom-trilógiában és bevallottan az ő nyomán Joe Abercrombie a Half a… – sorozatban (és gondolom, lehetne még több példát is hozni). De míg az angolszász írók számunkra is könnyedén dekódolható, európai hagyományokat működtető szövegeket hoztak létre, addig a Sápadtak nagyon magyar, nem csak a tartalmában, hanem a megvalósítás módjaiban is.

Egy kékharisnya móresre tanítása (Armada)

Először nem szerettem az Armadát. Persze, sok rétege van, ötletes, izgalmas, egyedi a benne felépített világ, talán még túlságosan is, tehát nem a közeggel volt a baj. És nem is az össznépi és egyéni szenvedés orgiájával. Nem is azzal, hogy a főhős, Bellis Coldwine végig idegen maradt és nem lehetett vele azonosulni, ahogy senki mással sem – talán leginkább az a szerencsétlen avank állt a legközelebb ahhoz, hogy némi együttérzést tápláljak iránta.

Köszönjük WordPress & A sablon szerzője: Anders Norén