Filmforgatókönyv fotelhuszároknak I. – és egy kis statisztika (Kukoricza)

Kezdjük az utóbbival. A Kukoriczára (is) úgy akadtam rá, hogy próbáltam megtudni, konkrétan milyen magyar sff regények jelentek meg az utóbbi tíz évben – alapvetően nem a megjelenések száma érdekelt, hanem maga a kínálat, de melléktermékként kaptam számokat is. Itt az eredmény.

Magyar fantasztikus[1] megjelenések száma:

2011 – 101

2012 – 93

2013 – 147

2014 – 131

2015 – 114

2016 – 135

2017 – 111

2018 – 126

2019 – 118

2020 – 110

összesen: 1186

Az évi átlag tehát 119 darab könyv. Ha nem is pontos, a nagyságrend azért látható. Elég nehéz ekkora mennyiségből kiválogatni az igazán érdekes regényeket, de nem is lehetetlen, a Kukoricza például egy nagyon jó találat volt.

A János vitéz (amelynek keletkezési ideje több szempontból is fontos lehet[2]) nem csak azért kivételes alkotás, mert egy újító, szintetizáló és művészi élményt adó klasszikus mű, hanem azért is, mert a kanonikus volta ellenére az utókor alkotói is mertek nagyhatású adaptációkat[3] készíteni belőle, és megint mások merték akár ezeket az adaptációkat is továbbgondolni, vagyis a János vitéz nem merevedett bele a kanonizált műveknek gyakran kijáró kultikus beszédmód által megteremtett egyetlen lehetséges(nek tartott) olvasatba.

A színpadi adaptációknak se szeri se száma, a János vitézből kiindulva éppúgy lehet színpadon kortárs kontextussal próbálkozni[4], vagy a potens heteroszexuális férfi követendő példáját[5] megteremteni, mint a színház megújításának célját demonstrálni vele[6]. Lehet az adaptáció tánc- vagy bábjáték[7], lehet prózába öntve vicces gyerekkönyv[8], leegyszerűsített mese[9], és lehet a feldolgozás hangjáték[10] meg néhány soros vers is[11]. Lehet a művet belejátszani mikrotörténeti elbeszélésbe[12] és lehet belőle olyan könyvet írni, amit jobb híjján fantasyként sorolnak be, de azért sokan sokféle műfajmegjelöléssel próbálkoztak a Kukoricza esetében[13].

A Kukoriczáról nem véletlenül állapítja meg az egyik ajánló, hogy olyan mint egy film,[14] a másik recenzió meg azt, hogy „fimszerűen van megírva”[15]. Az érdekes az, hogy hogyan éri el ezt a szöveg.

Jancsi az Árnyékkal közös felderítésen „úgy érzi magát, mintha gyerekkora kedvenc kémfilmjébe csöppent volna” (155). A kémfilmből ismerős a kötelező ballonkabát is (175, 214-215). „Én ilyenkor mindig moziba megyek, jegyezte meg Róbert, az teljesen ellazít. (…) imádta a romantikus vígjátékokat, és ha tehette, már a bemutató napján megnézte az újakat” (209). Jancsi nem csak a színészeket (Segesvári Anna, Megyeri Károly) ismeri jól, de a filmjeiket is (215).

A Kukoricza attól zseniális, ahogy a János vitézt, mint klasszikus irodalmi alkotást ötvözi a filmes-képregényes popkultúrával is (Lehel képregénysorozat (253-254); Árnyék „gömbölyű pocakja úgy dudorodott ki a szennyvíz alól, mint egy lakatlan sziget valami hülye karikatúrában 172; Árnyék „egy pillanatra pont úgy nézett ki a holdfényben, mint egy szörnyfilm élőhalott szereplője.” 458), meg a zsánerirodalommal, és mindennek a tetejébe a magyar film klasszikus hagyományaival, aminek eredményeképpen Petőfi elbeszélésének modernizált főhőséből a történet végére magyar nemzeti Rambo válik, az irodalmi figurából filmfőszereplő lesz.

Ez pedig egy olyan evolúció, ami nem egyszerűen a filmes narratívát használja ki, hanem egyértelmű utalás az eredeti szöveg eredeti kontextusára és az akkor újításnak számító törekvésre, nevezetesen a népiesség költői és nem utolsó sorban politikai programjára is, mégpedig úgy, hogy az eredeti mű és kontextus értelmezéséhez az olvasónak a filmekből nyert értelmezési stratégiáira hivatkozik – időnként felül is bírálva azokat: „Amikor ilyen álomból ébred valaki egy filmben, az illető mindig zihál, izzadság csorog végig a homlokán, és rémület torzítja el az arcát. Engem a nyugalom árasztott el.”(443)

Ezt pedig a legváltozatosabb módszerekkel valósítja meg a szöveg, Pönögei Kis Pál nevétől elkezdve Petőfi-művek megidézésén át (az egyik legjobb a Magyarország, ami egyszerre teremt kapcsolatot Termüdzsinnel és Pönögei Kis Pállal[16], és még Árnyékkal is 283) egészen odáig, ahogy a Petőfi nevéhez kapcsolt forradalom fogalmát működteti. Ezért nem arról van szó, hogy “a könyv a „Mi voltunk a forradalom” kijelentéssel hirtelen félbeszakad”[17], hanem arról, hogy a forradalom kitörésének előzményeiről szóló filmnek az a vége, hogy kitör a forradalom. Ahogy Frida sem azért sétál el a csata végén, hogy lehetőséget adjon a regény folytatására, hanem azért, mert ez egy tipikus filmes jelenet.

Amellett, hogy természetesen mindenki elsősorban a Petőfi-féle János vitéz (és egyéb Petőfi-művek, illetve a népmesei sff-vonal[18]) felől igyekezett megközelíteni a szöveget, (ezért lett a János vitéz „leporolása”, vagy „felületkezelése”[19], „ráncfelvarrása”[20] illetve „bárgyú remake-je”[21]), a Kukoriczát valamiért többen is[22] sci-fi beütésű alternatív történelmi regényként olvasták, és (az utóbbi száz évből) leginkább az ötvenes évekhez kötötték a regényvilágot[23]. Volt aztán még politikai thriller és kalandregény, rajzfilmfigurákká átlényegülő szereplőkkel[24], illetve “amolyan fantasztikus parabola”[25], ami “(szerencsére) nem válik aktuálpolitikai allegóriává”[26].

Mégpedig azért nem, mert az akciófilmes narratíva mindig az általánossá nagyított, és véges számú szereplőben megtestesülő gonosz elleni küzdelemre épül, és nem egy, a filmes világon túl is valódinak tartható csoport ellen. “Fejenagy leírása érzékeny és igaz, de pusztán merő univerzális absztrakció”.[27]

Konkrétabban: János vitézék küzdelme a forradalom kirobbantásáért nem a királyság intézményének megszüntetése érdekében történik, hanem a király le-, illetve eredetileg Lajos visszaváltása céljából. A regény végén kirobbant forradalom nem a társadalmi rend, hanem a hatalmukkal és a társadalmi rend hierarchikus jellegével visszaélők ellen irányul. Magyarán az jó, ha van király, csak legyen tisztában vele, hogy ő van a népért és nem fordítva. Abból, amit Jancsi/János vitéz a könyv zárásakor mond, miszerint a következő történet nem róla, hanem a forradalmárokról fog szólni, azt mutatja, hogy ő megfelelő uralkodó (lenne).

Ugyanakkor az, hogy nincs következő történet (és Isten ments’, hogy folytassák, az ilyesmi nem szokott bejönni), azt is jelenti, hogy mindez csak ezen a regényen túllépve elképzelhető. Az államforma megváltoztatására irányuló törekvések hiánya pedig egyenesen következik a “néplélekből”: a hatalom és az önrendelkezés felelősséggel jár, ezt a felelősséget azonban a nép nem igazán akarja magára venni, nem akar a saját érdekében cselekedni, vagyis nem akar felnőtt polgár lenni. A jó király viseli a felelősséget és gondoskodik a népéről, a nép meg boldogan él, míg meg nem hal, megmaradva a gyermeki létben. Jancsi ezt a királytípust a plüssökkel való bánásmódban is megtestesíti. Fejleszti őket, de védelmezi is, és nem él vissza a hatalmával. Vagyis a népmesei/fantasy-világbeli királyság alattvalóiként be is aznosíthatjuk többek között a felnőtt, felelősséget vállaló polgárság helyett a védelemre vágyó gyerek szerepét játszó népet (364) de a regénybeli királyság köszönőviszonyban sincs a valóság politikai struktúráival. Ezért lehet, hogy “minden utalást könnyedén alkalmazunk a mai életvilágunkra, noha erre nem sok alapunk akad.”[28] Ráadásul a Lajos-Károly uralkodói páros története éppígy utalhat V. Ferdinánd lemondatására és Ferenc József trónra lépésére is. (293-296).

Ugyanígy szatíra sem lehet, mert a szatíra úgy figuráz ki más kontextusban megrendítő jelenségeket (mint például a halál meg a nemi erőszak), hogy nevetségessé, de legalábbis gúny tárgyává teszi azokat[29]. A Kukoricza szövege még ha billeg is az irónia vagy a gúny határán, alapvetően komolyan veszi az erőszakot és a szenvedést, a szereplők halála valódi veszteségként tételeződik Jancsi (és az olvasó) számára.

folyt. köv.

——————————————-

Csurgó Csaba, Kukoricza, Budapest, Agave Kv., 2014.

Petőfi Sándor, János vitéz, https://mek.oszk.hu/01000/01010/01010.htm

Köbli Norbert – Csurgó Csaba, Kukoricza: első draft, Csurgó Csaba azonos című regénye alapján, Budapest, Szupermodern Stúdió Kft., 2016.

————————————

Petőfi Sándor, A helység kalapácsa, https://mek.oszk.hu/01000/01006/html/vs184404.htm

Petőfi Sándor, Bolond Istók, https://www.arcanum.com/en/online-kiadvanyok/Verstar-verstar-otven-kolto-osszes-verse-2/petofi-sandor-DFB2/1847-EFBB/bolond-istok-F4E4/

————————————

Acél Zsolt, Elbeszélés és élettörténet Petőfi Sándor János vitéz című művében

http://epa.oszk.hu/02900/02931/00122/pdf/EPA02931_forras_2009_06_046-062.pdf

Balogh Gyöngyi – Gyürei Vera – Honffy Pál, A magyar játékfilm története a kezdetektől 1990-ig, Budapest, Műszaki Kvk., cop. 2004.

Bán Zoltán András, Magyar irodalmi álarcosbál (Csurgó Csaba: Kukoricza; Molnár Miklós: Bolond Istók csínytevései) http://www.kalligramoz.eu/Kalligram/Archivum/2015/XXIV.-evf.-2015.-aprilis/Magyar-irodalmi-alarcosbal-Csurgo-Csaba-Kukoricza-Molnar-Miklos-Bolond-Istok-csinytevesei

Dömötör Ákos – Kerényi Ferenc, A János vitéz egyetemes mesemotívumairól

http://epa.oszk.hu/00000/00001/00379/pdf/itk_EPA00001_1994_03_375-379.pdf

Gaál Éva, A magyar film kulturális szférája 1896-1919 között, 1975.

Gulyás Judit, A János vitéz morfológiai elemzése, https://nti.abtk.hu/images/evkonyv/2005/GulyasJuditXXII-7.pdf

Huber Beáta, János vitéz, az ideológia huszára: a századforduló operettjében rejlő lehetőségek

http://epa.oszk.hu/02500/02518/00309/pdf/EPA02518_irodalomtortenet_2005_03_309-326.pdf

Jordáky Lajos, Az erdélyi némafilmgyártás története: 1903-1930, Bukarest, Kriterion, 1980.

Király Jenő, Mágikus mozi: műfajok, mítoszok és archetípusok a filmkultúrában, Budapest, Korona, 1998.

Kis Ádám, Ki számára íródott a János vitéz?

https://matarka.hu/koz/ISSN_1788-9979/BTK_MFI_1_2010/ISSN_1788-9979_BTK_MFI_1_2010_131-139.pdf

Magyar Bálint, A magyar némafilm története : némafilmgyártás, 1896-1931, sajtó alá rend., képanyagot összeáll. Kovács András Bálint, előszó Balogh Gyöngyi, Budapest, Palatinus, 2003.

A magyar film olvasókönyve, 1908-1943: szöveggyűjtemény, vál., szerk. és a jegyzeteket írta Kőháti Zsolt, Budapest, Magyar Nemzeti Filmarchívum, 2001.

Milbacher Róbert, A János vitéz mint hypertextus: adalékok Petőfi pályakezdésének értelmezéséhez

http://real-j.mtak.hu/1462/

——————————-

[1] Magyar fantasztikus irodalomra kerestem, a találati listában nincs fordítás, benne van viszont minden e-könyv, novelláskötetek, újrakiadás, magánkiadások, young adult, ifjúsági regény stb, illetve leginkább azok a kiadványok, amelyeket ezzel a címkével láttak el.

[2] http://epa.oszk.hu/00700/00713/00105/pdf/tiszataj_EPA00713_2000_05_mell_01-19.pdf

[3] Ilyen az operett (ezzel kapcsolatban lásd: Huber Beáta

János vitéz, az ideológia huszára: a századforduló operettjében rejlő lehetőségek

http://epa.oszk.hu/02500/02518/00309/pdf/EPA02518_irodalomtortenet_2005_03_309-326.pdf ) és a nemrég elhunyt Jankovics Marcell animációs filmje is. https://www.imdb.com/title/tt0121431/

[4] http://szinhaz.net/wp-content/uploads/pdf/2004_07.pdf

[5] http://szinhaz.net/2016/06/07/adorjani-panna-a-ferfi-heteroszexualis-hatalma/

[6] https://szinhaz.net/2009/03/03/tompa-andrea-udlak-messze-van/

[7] Vitéz Kukoricza János históriája, http://szkholion.unideb.hu/wp-content/uploads/2011/10/Szkholion_2011_02.pdf

[8] Szabó Borbála, A János vitéz-kód: a négy Einstein és az irodalom, Budapest, Pagony, 2020.

[9] http://epa.oszk.hu/02200/02203/00001/pdf/erdelyi-toll-2009-1_187.pdf

[10] http://epa.oszk.hu/02900/02931/00053/pdf/EPA02931_forras_2003_03_04.pdf

[11] http://epa.oszk.hu/03200/03297/00014/pdf/EPA03297_irodalmi_jelen_2018_03_023-024.pdf

[12] Mong Attila, János vitéz a Gulágon, Budapest, Helikon, 2009.

[13] Nem volt ez másként az eredeti szövegnél sem: népmese megjelöléssel jelent meg, de az értelmezők számára kezdettől nehézséget okozott a besorolás. Vö: Gulyás Judit, A János vitéz morfológiai elemzése, https://nti.abtk.hu/images/evkonyv/2005/GulyasJuditXXII-7.pdf

[14] https://librarius.hu/2014/11/30/kukoricza-jancsi-vegre-forradalmat-csinal/

[15]https://roboraptor.blog.hu/2015/04/01/a_plussbojtar_a_forradalmar_es_petofi_kukoricza-recenzio

[16] https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Verstar-verstar-otven-kolto-osszes-verse-2/petofi-sandor-DFB2/1845-E82B/magyarorszag-E970/

[17] Bán Zoltán András, Magyar irodalmi álarcosbál (Csurgó Csaba: Kukoricza; Molnár Miklós: Bolond Istók csínytevései) http://www.kalligramoz.eu/Kalligram/Archivum/2015/XXIV.-evf.-2015.-aprilis/Magyar-irodalmi-alarcosbal-Csurgo-Csaba-Kukoricza-Molnar-Miklos-Bolond-Istok-csinytevesei

[18] https://mapopkult.blog.hu/2016/02/23/csurgo_csaba_kukoricza

[19] https://magyarnarancs.hu/konyv/csurgo-csaba-kukoricza-92832/?pageId=10

[20]https://www.researchgate.net/publication/349767675_BAKA_L_Patrik_A_magyar_ujrairasok_hajnala_-_avagy_Kukoricza_Jancsi_masik_elete_PETOFI_Sandor_Janos_vitez_vs_CSURGO_Csaba_Kukoricza_Opus_20154_85-95

[21] https://vs.hu/magazin/osszes/verfurdo-tunderorszagban-janos-vitez-a-diktatura-ellen-lazad-1206#!s2

[22] https://kultnaplo.blogspot.com/2014/11/csurgo-csaba-kukoricza.html , https://konyvesmagazin.hu/nagy/kukoricza_jancsi_plussallatokat_bebiszittel.html , http://www.prozanostra.com/iras/emlekezetbol-tunderorszagba-csurgo-csaba-kukoricza ,

[23] https://vs.hu/magazin/osszes/verfurdo-tunderorszagban-janos-vitez-a-diktatura-ellen-lazad-1206#!s2 , http://www.prozanostra.com/iras/emlekezetbol-tunderorszagba-csurgo-csaba-kukoricza

[24] https://www.prae.hu/article/8054-nem-konnyu-menekules/

[25] Bán Zoltán András, Magyar irodalmi álarcosbál (Csurgó Csaba: Kukoricza; Molnár Miklós: Bolond Istók csínytevései) http://www.kalligramoz.eu/Kalligram/Archivum/2015/XXIV.-evf.-2015.-aprilis/Magyar-irodalmi-alarcosbal-Csurgo-Csaba-Kukoricza-Molnar-Miklos-Bolond-Istok-csinytevesei