minden könyv nekem szól

Címke: andrzej sapkowski

Páneurópa pikáns paródiája III. (Bolondok tornya)

Boreczky Elemér szerint „a modern Európa ellentmondásokkal terhes eszménye abban a mintegy ötven évben fogant meg, amikor a teológus Wyclif “koraszülött reformációja” és Zsigmond császár “reformációja” egymással folytonosan szembesülve keresett megoldást a kor nagy vallási, társadalmi, politikai és gazdasági kérdéseire.”[1]

A Narrenturm központi helyén, nagyjából a felénél egy nagyon vicces eseménysor kapcsán kerül terítékre az európaiság kérdése. Európainak lenni a szereplők számára elsősorban a saját önös érdekükben való cselekvést jelenti: a könyv világában a nemzetiség nem választható identitás, az európaiság viszont az, és a szereplők azonnal a nemzetiségnél előbbrevalóan európainak vallják magukat, amint az érdekükben áll.

Páneurópa pikáns paródiája II. (Bolondok tornya)

Magyarország a regényben csak az, ahonnan jó borokat hoznak (410), és ahová Reinmar vonakodik elutazni, annak ellenére, hogy ez tűnik az egyetlen menekülési lehetőségnek. Luxemburgi Zsigmond meg a konspiráló egyházi méltóságok párbeszédeiben merül csak fel.

Páneurópa pikáns paródiája I. (Bolondok tornya)

Andrzej Sapkowski Huszita-trilógiájának első kötete, a Bolondok tornya legizgalmasabb tulajdonsága, hogy olyan perspektívaváltásokra veszi rá az olvasóját, amilyenekre kevés szórakoztató irodalmi szövegben találhatunk példát. Ahogy azt a történelmi regény-szerűségektől megszokhattuk[1] (hogy rendkívül szakszerűen besoroljam a szöveget az “izé” kategória “akármi” alzsánerébe – kicsit belefásultam a pontos meghatározásokba így év végére), az olvasó számára nemzeti, vallási hovatartozás, műveltségi szint és érdeklődési körtől függően rengeteg variáció adott a szöveg befogadásához.

Saját vaják-mém

Miután lezárult a mém-pályázat, megszállt az ihlet.

Szex, hatalom, genetika és az élet egyéb nagy kérdései 5. (Vaják I-VIII.)

A Vaják-sorozatban a humor minden karakterrel kapcsolatban megjelenik, legtöbbször az adott szereplő rovására alkalmazható fajtája a vicces jelenetektől a finom irónián át a szarkazmusig. A Cirivel kapcsolatos humoros jelenetek vagy a fiatalsága, vagy pedig a rendkívüli képességeinek a kihangsúlyozására szolgálnak, ettől lesz igazán heroikus a saját és mások erőszakosságával szembeni küzdelme: az ő karakterét minden esetben komolyan kell vennünk, ő az egyetlen, akinek az esendősége sosem válik nevetségessé.

Szex, hatalom, genetika és az élet egyéb nagy kérdései 4. (Vaják I-VIII.)

Ciri Mistlével megélt szexualitása önmagában és önmagáért való: teljesen független a minden egyéb esetben felmerülő terhesség lehetőségétől, ami a szexualitással megalapozott hatalmi kérdés végpontja. Ciri tehát pontosan azt éli meg Mistlével, ami Regis szerint minden ember elfojtott, hivatalosan undorítónak tartott, de valójában csak a megvalósítani nem mert álma: a szaporodást kizáró, kizárólag a gyönyörrel és pusztulással együttjáró szexuális aktust (ráadásul nemi összetételtől függetlenül).

Szex, hatalom, genetika és az élet egyéb nagy kérdései 3. (Vaják I-VIII.)

Ciri, apjához és nagyanyjához való nyilvánvaló hasonlósága ellenére sokkal inkább Geralt és Yennefer gyereke: ezüst színű haja nem csak a Calenthe és Pavetta vonalán öröklődő tündevérről árulkodik, hanem Yennefer fekete és Geralt fehér hajának szimbolikus ötvözete is egyben. Végül még a fehér csík, Geralt „védjegye” is megjelenik benne. Ugyanez a helyzet a szemekkel is: Yennefer szeme ibolyakék, Geralté sárga macskaszem, Cirié zöld. Mindemellett folyamatosak a diskurzusok a genetikáról meg az öröklésről, ennek kifigurázásához apró, de hatásos fricska Falka vér szerinti lányának jótékony természete.

Szex, hatalom, genetika és az élet egyéb nagy kérdései 2. (Vaják I-VIII.)

Geralt nem hisz a végzetben (amit a szereplők végzetnek neveznek, vagy annak tartanak, az a legtöbb esetben agresszió, hatalomvágy és önzés következménye); a belső meggyőződésből fakadó saját döntésben és a következmények vállalásában annál inkább. Minden cselekedetét, vagy éppen a távolmaradását, a semlegességre való törekvését ez mozgatja.

Szex, hatalom, genetika és az élet egyéb nagy kérdései 1. (Vaják I-VIII.)

A Vaják-sorozat, ami  legalább egy húszoldalas tanulmányt érdemelne (lengyelül van is biztosan, de ennek már nem jártam utána) népszerűségét és elismertségét nem csak a játék meg a különböző adaptációk mutatják, hanem az is, hogy mára nagyjából kialakult értelmezési hagyománya van, amelynek alaptétele szerint van a „saga” meg vannak a regényciklushoz lazán kapcsolódó novelláskötetek. Ebben az értelmezési keretben Geralt a központ figura, akinek egymástól független, rövidebb kalandjai kihangsúlyozzák a kalandregény, a fantasy súlytalanabb, kizárólag szórakoztatásra alkalmas elemeit, valamint felépítik azt a háttérvilágot, amely az európai, azon belül különösen a szláv monda- és mesevilág mindenki által jól ismert történeteinek felhasználásával, legtöbbször azok ironikus kifordításából táplálkozik.

Köszönjük WordPress & A sablon szerzője: Anders Norén